Áldás, békesség!
Mai igénk: Mt 7, 13-14
„Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak.
Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják.”
Deborah Hoag lelkipásztor (California, USA) gondolatai
A balettiskolába, ahová jártam, minden nap meg kellett azt tennünk, hogy a terem egyik sarkából át kellett mennünk a másikba úgy, hogy a tanár és a többi diák éles szemmel figyelte mozgásunkat. Tanárunk mindig ismételgette: „Tartsd a szemed mindig a sarokban függő nagy virágkosáron. Ha így teszel, nem fogsz szédülni és nem tévesztesz irányt.”
Megpróbáltam e jó tanácsot megfogadni, megtartani életem során is. Imáim, bibliatanulmányaim és főként istentisztelet alatt igyekszem Jézusra figyelni. Ha szemünk, szívünk és elménk Jézusra figyel, soha nem tévesztjük Istent és az Ő örök életre vezető útját. A szoros kapu sokaknak azért tűnik szorosnak, mert olyan dolgokat is szeretnének átvinni rajta, melyek üdvösségünkhöz nem szükségesek. A megtérés és az újjászületés a szoros kapu. A tágas kapu megigézi a közeledőt, de vigyázz, mert keresztül menve rajta, az út veszedelembe, kárhozatba vezet.
Ha szemünket Jézuson tartjuk, sosem veszítjük el a mennybe vivő utat.
(236. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/mindenek-meghalljak?utm_source=clipboard&utm_medium=text&utm_campaign=social_sharing
