Áldás, békesség!
Mai igénk: Mt 6, 10
„… legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.”
Karácsony Sándor gondolatai:
Egy pompás ódon zamatú, virágos stílusú szónoktól így hallottam egyszer a Miatyánknak ezt a passzusát imádkozni: mint odafent a mennyben, úgy alant a földön is. Akkor kaptam saját magamat rajta, hogy ez a tévedés bennem hasonlóképpen bújkált és kísértett, egészen a legújabb időig. Pontosan máig. Hányszor belementem például ennek a kitételnek sátáni vermébe: Isten országa már itt e földön.
Pedig a Szentírás félreérthetetlenül jelzi a másik helyet, hogy Isten országa nem itt vagy ott, hanem bennünk vagyon. Mennyen és földön kettőssége tehát nem odafent és idelent kérdése. Isten országa bennünk van, vagy bennünk nincs. Ha bennünk nincs a menny, akkor a föld, a világ van bennünk. Isten akarata viszont megvan a mennyben is, a földön is. Csak másképpen mutatkozik a mennyben és a földön.
Hadd legyek koronatanú. Magamról, mint szent, Istennek szentelt áldozati baromról beszélek. Nem elméletileg állapítottam én ezt meg. Életem keserves negyvenhárom esztendejének tanulsága-képpen mondhatom. Sokáig éltem a földön, ebben a világban, e szerint a világ szerint, ennek a világnak a fiaival egy húron pendülve. De sohasem volt nyugtom. Úgy jártam, mint a tilosba tévedt és tilosban legelésző jószág. A gazdám nem hagyott nyugtot: űzött, hajtott, kergetett mint saját tulajdonát, a maga mezejére. Megvolt tehát az ő akarata akkor is: csak éppen sok-sok ostorcsapás, az ütések fájdalma, saját szándékaim csődje, életem zaklatott és gyümölcstelen időszaka jelentette és mutatta, hogy egyedül az Úr akarata teljesedhetik, más akarat nem.
Nagyon szerencsétlennek, nyomorultnak tehetetlennek, piszkosnak, utálatosnak, kétbalkezűnek, balcsillagzat alatt születettnek éreztem magam akkor, de soha el nem múló hálával köszönöm az Úrnak, hogy megvédelmezett önmagam ellen. Legyen meg a te akaratod e földön; azt jelenti azóta az én imádságom minden idején: ne legyen meg a más akarata, különösképpen az enyém ne! Legyen meg a Te akaratod!
Legyen meg a Te akaratod a mennyben. Az, aki először ezt imádkozta, gyötrődései közepette kimondott szavakkal is rámutatott, mit ért alatta: ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazonáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te akarod.
Isten országa mibennünk vagyon. Abban a pillanatban eljött az ő országa, mihelyt az ő uralma alá hajtottuk fejünket, és úgy lesz minden az életünkben, ahogy ő akarja. Mert úgy lesz, úgy volt, és úgy van minden, ahogy ő akarja. Puszta mezők hirdetik e földön, és gyümölccsel rakott fák a mennyben.
Gyülekezeti énekünk 484. dicséret
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/mi-atyank-o-kegyes-isten?utm_source=clipboard&utm_medium=text&utm_campaign=social_sharing
