Áldás, békesség!
Mai igénk: Máté 7, 24
„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.”
Dietrich Bonhoeffer lelkipásztor gondolatai:
Mit használ még az egyház szava egy olyan világban, amelyben a tettek oly lehengerlően beszélnek? Nem vált az egyház szava feleslegessé? Nem kellene nekünk is egyszerűen ezekhez a tettekhez igazodnunk és a szavak helyett már csak együttműködnünk? A tett az, aminek hinni lehet. Panaszkodjunk amiatt, hogyan mennek végbe a tettek a világban? Hogy a tettekkel az emberek csak önmagukon próbálnak segíteni, és hogy itt egyedül az érvényes, hogy segíts magadon, és az Isten is megsegít? A tettek sűrűjében állva keressük a szavakat, másra már nem vagyunk képesek.
A tetteknek megvan a maguk súlya. Mindent semmibe vesznek, ami gyengébb náluk. Csak egy valami nagyobb, mint a tett; aki adja. Minden tett tudja magáról, hogy megengedett, hogy ajándék. Dicsőítenie kell azt, aki őt adta. Hogy ezt megteszi, vagy sem, az azon múlik, hogy miképpen viszonyul Isten igéjéhez. Isten igéje létezik, és ez az egyetlen, ami felett nincs hatalmuk a tetteknek. Lehet, hogy az Isten igéje körüli emberi erők kevesek és gyengék, így aztán őket is összetörik és megsemmisítik. Egyedül Isten igéje áll szilárdan. Szembeszáll minden tettel, és nem fél; mert örök, sebezhetetlen és mindenható.
- dicséret: Az egyháznak a Jézus a fundámentoma…
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/az-egyhaznak-a-jezus-a
