Áldás, békesség!
Mai igénk: Máté 14, 15-16
„Amikor esteledett, odamentek hozzá tanítványai, és így szóltak hozzá: Lakatlan ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek a falvakba, és vegyenek élelmet maguknak.
Jézus azonban ezt mondta nekik: Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik enni!”
Szathmáry Sándor teológus gondolatai:
Az emberek abban az időben is, és ma is ki vannak éhezve az emberségre. Jézus ebben a történetben az emberség igazi megélésének a lehetőségét is megmutatja. Mikor a tanítványok Jézusnak azt mondták, hogy küldje el a sokaságot, akkor Jézus azzal válaszolt nekik: „Ti adjatok nekik enni!”
Az embereknek enni adni, hogy ne éhezzenek; ez a tanítványok küldetése. És ez nem csak az éhségre, hanem a szeretetre, az igazságra is legalább ennyire vonatkozik. A Jézussal való közösségben a tanítványoknak át kell változniuk olyan emberekké, akik kenyérré, ajándékká, a szeretet jelenlétévé válnak. Nem lehet Jézus kenyerével jóllakni anélkül, hogy Jézus küldetését is ne vállalnák azok, akik asztalának vendégei voltak. Ha Jézus Krisztus az élet kenyere, akkor a tanítványok küldetése az, hogy ezt a kenyeret felmutassák és továbbadják, hogy maguk váljanak kenyérré. Készítsetek az embernek ünnepet a földön, hiszen ott van ünnep, ahol ez az igazság megjelenik, ahol az ember a másiknak adni akar és tud is adni.
Kovács Tibor: Ébredés után
Aszályos lelkem kosara
kenyérillatot őriz.
De hol vannak az ötezrek?
Talán kettőnek, egynek…
Csak a keletlen-szavakkal
tele kosártól őrizz.
145. zsoltár: Magasztallak téged, én Istenem…