Mai igénk: Róma 8, 1-2
„Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak,
mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”
Mary Pierce lelkipásztor (Wisconsin, USA) gondolatai:
Amióta csak Ádám Évát okolta, Éva pedig a kígyót, e világban mindig másra toljuk a felelősséget. Bűnözők a társadalmat hibáztatják. Szülők az iskolákat teszik felelőssé gyermekeik problémáiért. A szavazók a politikusokat okolják, azok pedig az ellenzéket hibáztatják a bajokért. Ha valami baj van, azért nem mi vagyunk felelősek, hanem mások.
Miért? Egyszerű a válasz. Bűnösnek lenni kellemetlen. Az ítélet gondolatától félünk, különösen Isten ítéletétől. Nem szeretjük beismerni bűneinket. Dávid bevallotta bűnét és bocsánatot kapott. Isten kegyelmesen megadja bűnünk orvosságát Jézus Krisztusban. Amikor már nem tagadjuk vétkünket és megvalljuk bűnünket, Isten megbocsát, mert „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket és megtisztít minket minden hamisságtól” (1János 1,9).
Mint Dávid, mi is gyakran viseljük rossz döntéseink következményeit. De ha keressük Isten bocsánatát, tudjuk, hogy bűnünket nem fogja örökké felróni.
Ha megvalljuk bűneinket; Isten megbocsát: a bűnbocsánat alapja a bűn beismerése.
467. dicséret: Mily jó, ha bűntől már szabad…
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/mily-j-ha-b-nt-l-m-r-szabad
