Áldás, békesség!
Mai igénk: János 1, 38-39
„Jézus megfordult, és amikor meglátta, hogy követik őt, megszólította őket: Mit kerestek? Ők pedig ezt válaszolták: Rabbi – ami azt jelenti: Mester – hol van a lakásod?
Ő így szólt: Jöjjetek és meglátjátok. Elmentek tehát, meglátták hol lakik, és nála maradtak azon a napon; körülbelül délután négy óra volt ekkor.”
Oswald Chambers lelkipásztor gondolatai:
„Nála maradtak azon a napon.” Körülbelül ennyi az egész, amire legtöbben eljutottunk; aztán felriadunk az adott körülményekre, felébred önzésünk és máris odavan a Jézusban maradás! Pedig nincs az életben olyan állapot, amikor nem maradhatnánk Jézusban.
„Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak fognak hívni – (ami azt jelenti: Kőszikla)” (43). Isten csak azon a helyen írja fel az új nevet életünkre, ahol kiirthatta belőlünk az önzést, büszkeséget és önelégültséget. Némelyikünkön az új név csak itt-ott pettyekben látható, mint valami lelki himlő, hellyel-közzel pedig látszólag rendben vagyunk. Amikor felöltjük legjobb lelki magatartásunkat, azt gondolhatná valaki, hogy a szentségnek ki tudja, milyen magas fokára jutottunk már el. Csak meg ne nézzen, ha már nem vagyunk abban a hangulatban. A tanítvány olyan ember, akit egészen befed az új név; önzés, gőg és önelégültség teljesen ki van irtva belőle.
A büszkeség önmagunk istenítése, és ma nem a farizeusok, hanem a publikánusok (vámszedők) módján van meg. Ha azt mondod: „Ó, én nem vagyok szent”, ez elfogadható az emberi gőgnek, de öntudatlanul is káromlod vele Istent. Szó szerint azt jelenti: visszautasítom, hogy Isten szentté tegyen. „Túlságosan gyenge és reménytelen vagyok; kívül esem a váltság hatókörén”. Lehet, hogy az emberek előtti megalázkodás öntudatlan istenkáromlás. Miért nem vagy szent? Vagy azért, mert nem akarsz szent lenni, vagy mert nem hiszed, hogy Isten azzá tehet. Azt mondod, hogy az lenne a legjobb, ha Isten – miután megváltott – egyenesen a mennybe vinne. De hiszen éppen ezt akarja! „Hozzá megyünk, és nála otthonunk lesz” (János 14,23). Ne legyenek kikötéseid, legyen Jézus mindeneddé, és Ő hazavisz téged magával, nemcsak egy napra, hanem örökre.
226. dicséret: Krisztusom, kívüled nincs kihez járulnom…
