Áldás, békesség!
Mai ószövetségi igénk: Ézsaiás könyve 9. részének 5. verse:
Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk.
Valerie Runyan lelkipásztor (New Mexico, USA) gondolatai:
Egyenként vettem ki a dobozból a kedves kis szobrokat, hogy elhelyezzem a jászolbölcső körül. Tavaly karácsony után, gondosan, sok papírba becsomagoltam őket, és nagyon vártam, hogy ismét elővehessem őket. Lassan mind előkerült, kivéve a legkisebbet, a legkedvesebbet, a legdrágábbat és legfontosabbat; a gyermek Jézus szobrát nem találtam. Már aggódni kezdtem, amikor a doboz alján, a papírhalomból rám mosolygott a kis Jézus orcája. Olyan öröm fogott el, mint évekkel ezelőtt, amikor megtaláltam és szívembe zártam Megváltómat.
Volt egy szomorú szakasza az életemnek, amikor behálózott a bűn, és úgy éreztem, hogy rabságából nem tudok megszabadulni; Isten is elhagyott, De hála az Úrnak, karácsony szent éjjelén egy gyermek született nékünk, aki azért jött a világra, hogy a bűn rabságának bilincseit leoldja. Hozzám is eljött és könyörülő szeretetével kiemelt, a zsoltár szavaival élve: „a pusztulás gödréből” (Zsolt. 40,3), és én boldogan ajánlottam fel egész életemet Jézusnak, a ki a világ-megváltás terve szerint eljött az idők teljességében, hogy Isten végtelen szeretetét példázza.
Drága mennyei Atyánk! Add, hogy hívő áhítattal zárjuk szívünkbe atyai szereteted drága ajándékát, az Úr Jézus Krisztust!
40. zsoltár: Várván vártam a felséges Urat…
https://enekeskonyv.reformatus.hu/digitalis-reformatus-enekeskonyv/enek/42/
