Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Lukács evangéliuma 12. részének 15. verse:
„Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.”
Nagy Lajos lelkipásztor (Mckeesport, Pennsylvania) gondolatai:
Jó nékünk néha elismételni a régi igazságokat, nehogy tévedésbe essünk. Mi református keresztyének nem vagyunk a gazdagság ellen, de nem dicsőítjük a szegénységet sem. Nem mondjuk azt, hogy ha valaki gazdag, ezért elkárhozik, és nem állítjuk, hogy ha szegény valaki, akkor majd a mennybe megy. Mi megtanultuk Urunktól, hogy a rosszul felhasznált, önző gazdagságot ítélte el, és sajnálta mély szánalommal azokat, akik a földi gazdagságban látták az élet értelmét, így a vagyon, a pénz rabszolgái lettek. Mi, református keresztyének hirdetjük, hogy takarékosnak kell lenni és nem vagyunk az ellen, ha valaki tisztes örökséget hagy hátra utódainak. Mi azt is hirdetjük, hogy amink van, az Isten ajándéka, Ő a tulajdonosa; mi csak sáfárok vagyunk. Hirdetjük, hogy földi javakkal Isten dicsőségét és embertársaink javát kell szolgálni. Mi hirdetjük, hogy a vagyon nem cél, hanem eszköz Isten dicsőségének szolgálatában. Mi nem vagyunk tőke- és vagyon-ellenesek. De ellene vagyunk az istentelen tőkének és vagyonnak, amiből csak átok, baj és bűn származik. Valljuk, hogy azok a javak értékesek, amik Isten dicsőségét szolgálják, de valljuk azt is, hogy azok a javak, amelyek az ember önző érdekeit szolgálják és a Sátán céljaira használnak fel, nos ezek a javak átkozottak és kárhozatot szülnek. Mi sohasem prédikálunk a keresztyén takarékosság ellen, amely javakat tesz félre, nem szólunk a gazdagság ellen amelyből jóság, szeretet és hála illata szálldogál, de szívből sajnáljuk azt a gazdagságot, amire a lélek, az örök élet, a földi boldogság megy rá. Az ilyen gazdagságnál újra és újra elmondjuk az Ige döbbenetes figyelmeztetését: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?”, „Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?” (Máté 16,26)
238. dicséret: Eltévedtem mint juh… (a régi énekeskönyvben: 215. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/eltevedtem-mint-juh
