Áldás, békesség!
Olvasásra ajánlott igeszakasz: Mózes első könyve 4. részének 1-14. versei
Mai ószövetségi igénk: Zofóniás könyve 3. részének 2. verse:
„Nem hallgatott a szóra, nem fogadta meg az intést, nem bízott az Úrban, nem járult Istene elé.”
dr. Hegedűs Loránt püspök (Budapest, Szabadság tér) gondolatai:
Kain neve „nyereség”-et jelent, de roppant veszteség okozója és elszenvedője, mert az ádámi ősbűn szörnyű negatív lelkisége nála teljesül véres testvér-gyilkossággá. Hogyan születik, Gondolkodóként, gyilkos gondolata és hogyan lesz az véres-átkos tetté?
– Mindenek előtt Isten mindenek fölöttiségét semmibe vevő, saját testvére fölöttiségét hamisan legnagyobbra értékelő lelki egyensúlyvesztése és torzulása tűnik elő. Ő a „nyereség” az Ábel-testvéri szelíd „lehelet”-tel szemben. Pedig „Isten előtt senki sem gondolhat magáról oly keveset, hogy az sok ne lenne” (Kálvin). Testvérével szemben pedig a kóros jelentőség-tulajdonítás és erőfölény fitogtatás már igazán szeretetlenség és lelki szegénység áruló jele.
– Döntő jelentőségűvé lesz az Isten előtti hálaáldozat minőségének elhanyagolása, pusztán mennyiségivé silányítása. „Vive az Úrnak a föld gyümölcséből” – válogatás nélkül nem az első zsengéből, nem a legszebb termésből. Nyilván a feleslegből. Míg Ábel juhai első fajzásából és azok kövérségéből áldozott. (V.ö. 1 Móz 4,3-4). Tehát a legdrágábbat adta Istenének. – A mindent adó Istennek a minimumot adni annyi, mint a csúcson egy szökött rabszolga 30 ezüstpénz áráért eladni Jézust.
Ezek után az Isten ránk tekintésének aktusát kegyelmi jelzés helyett sérelmi politikai tettként kezelni – már ijesztő személyes istentelenség és Isten-kísértés; Ábel áldozatára tekint, Kainéra nem tekint az Úr (1 Móz 4,4b-5.). S ekkor Isten arca látásának keresése helyett (Zsolt 27,8), melyben két tekintet összevillan, két lélek kigyúl, – „Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté”. – A gondolkodó önmaga helyett Istent okolja és testvére öröme helyett kegyelmét irigyli. A bűn alap-sajátjaként: a jót nem tudja megbocsátani (Máté 27,18).
– Következik Istennek a Kainra leselkedő bűnre utaló árnyalatos igei figyelmeztetése s a bűn legyőzésére szólító felhívás és biztatás (1 Móz 4,6-7.).
– De Kain „nem hallgatott a szóra” (Zof 3,2). Ez már nem csupán nemtörődömség. – Itt már a pokoli gondolkodó igeellenesen határoz: ő a bűnnek enged, s nem Istennek! Bűn-vágyódást érvényesíteni – Isten-szerelemmel való megtelés helyett azt jelenti, hogy önmaga pokla lesz az emberből.
– A végkifejlettség kárhozata és tragédiája ezek után, minden részletében magától értetődő. „Szabad beszélgetés,” mező félreeső zugába menetel, gyilkos ütés, számonkérés vétkes hárítása, számüzetéses átok. – „Nagyobb a büntetés, mint sem elszenvedhetném.”
– Ezt az áradó gyilkos indulatot bélyegzi, utalja kegyelemhez a Kain-bélyeg.
27. zsoltár: Az Úr Isten az én világosságom…
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/az-ur-isten-az-en-vilagossagom
