Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levele 10. részének 16. és 21-22. versei:
„16, Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?
21, Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is.
22, Vagy haragra ingereljük az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála?”
Joó Sándor lelkipásztor (Budapest, Pasarét) gondolatai:
Mire jó az úrvacsora? Azt mondja Pál apostol, hogy az a bor, amit megittunk: Krisztus vérével való közösségünk, a kenyér, amelyet megettünk: Krisztus testével való közösségünk. Ezekben a jegyekben való hitbeli részesedésünk által belekerültünk Krisztus megváltó halálának erőhatásába, és az így belénk áradt. Ez azt jelenti, hogy abban a kenyérben és borban Krisztus halálának az érdemét, eredményét; a bűnbocsánatot vesszük át Istentől, – a kenyér és a bor a mi eltépett adósság-levelünk bizonysága. Bár Isten egész életemet elrontott és elveszített életnek láthatná, de mégis egészen másként látja: úgy, mint aki az Ő ítélőszéke előtt felmentést kapott! És ez nem az én munkám, nem az én érdemem, hanem az éppen Krisztus munkája és érdeme. Olyan látható szignum, pecsét az úrvacsora a kapott bűnbocsánatra nézve, mint a kibékülés után a megerősítő kézfogás és csók, – sőt, eszerint az Ige szerint az úrvacsora még ennél is többet jelent: nemcsak Krisztus megváltó halála érdemével, hatásával való egyesülést, hanem magával Jézus Krisztussal való egyesülést.
Íme, az úrvacsora lényege röviden: teljes bűnbocsánat és Krisztus életével való megtelítődés. Mit jelent a bűnbocsánat? Olyan feloldozó nyilatkozat Istentől, amit a megbocsátott bűnnel való teljes szakítás követ a mi részünkről. Tehát felismert, konkrét bűnökből való megszabadulást, cselekedetekben és egész énünkben látható módon való megtisztulást. Mindig megújuló bűnökre mindig megújuló bocsánatot remélni; orcátlan visszaélés Istennel szemben. Bocsánatot nyerni a Krisztusban és megmaradni a bűnben: csúf játék az Isten kegyelmével.
Az úrvacsora nemcsak liturgikus esemény, amelyben időnként, mintegy langyos, jóleső áhítatban megfürösztjük a lelkünket, hanem a keresztyén életforma sűrített formája, újra és újra megerősödés abban az életvitelben, amelynek Jézus Krisztus a középpontja. Az úrvacsorában felkészülünk és új erőt merítünk egy félreérthetetlenül krisztusi élet folytatására, még nagyobb odaszánással. Erőnk felett való utak megjárására táplál Krisztus az Ő vérével és testével. Krisztus egyre inkább olyan emberekké akar tenni bennünket, akiken, mint a napsugár az üvegfestményen, átvilágít Jézus Krisztus fénye.
371. dicséret: Új világosság jelenék… (a régi énekeskönyvben: 301. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/uj-vilagossag-jelenek
