Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 13. részének 19. verse:
„Amikor valaki hallja a mennyek országának igéjét, és nem érti, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívébe van vetve: ez olyan, mint akinél az útfélre hullott a mag.”
dr. Ecsedy Aladár lelkipásztor (Tahitótfalu) gondolatai:
Jézus szavai félreérthetetlenek. Példázatai olyanok, hogy a legkisebb gyermek is megérti, és a tudós is gyönyörködhet benne.
Isten Igéje mag. Olyan mag, amely csíraképes. A fontos az, hogy a földbe kerüljön; az emberek szívébe. Ha valaki egész életében minden alkalommal ott volt is a templomban és figyelemmel hallgatta az Igét, de az Ige útszélre esett mag maradt; akkor minden hiábavaló.
Az igehirdető felelőssége is ez. Az Ige magvetése felelősséggel jár. Nem lehet gondtalanul, céltalanul szétszórni azt. Bármilyen sok szép is van a szavakban, ha a szívbe nem jut be, elkapkodják a madarak.
A felelősség az Ige hallgatóját is terheli. Számára sem mellékes, hogy hova hullik az Ige drága magja. Úgy az igehirdetőnek, mint az igehallgatónak számot kell adnia Istennek, hogy miként végezte el a reá váró feladatot.
Az igehirdetésnek is megvannak a súlyos kísértései. Ám ha az igehirdető nem akar több lenni, mint egyszerű magvető, és amit hint, annak csíraképes magnak kell lenni; akkor a többit nyugodtan rábízhatjuk az Úrra.
108. zsoltár: Úr Isten, kész az én szívem…
