Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 18. részének 36a. verse:
„Jézus így felelt: Az én országom nem e világból való.”
Dietrich Bonhoeffer lelkipásztor gondolatai:
A kereszténység egyházellenes csírát rejt magában; mert túlságosan is kézenfekvő, hogy az Istennel szembeni elvárásainkat pusztán a kereszténységünkre és a vallásosságunkra akarjuk alapozni, ezzel azonban teljességgel félreértjük és eltorzítjuk a kereszténység lényegét. A kereszténységnek azonban mégis szüksége van az egyházra; ez az ellentmondás. És ebben áll az a hatalmas felelősség, amelyet az egyháznak viselnie kell.
Az erkölcs, a vallás és az egyház azt az irányt mutatja, amely az embertől vezet Isten felé, Krisztus azonban egyes-egyedül arról az irányról beszél, amely Istentől vezet az emberhez; nem az emberi útról Istenhez, hanem Isten útjáról az emberhez. Ezért olyan alapvetően elhibázott, ha a kereszténységben valami új erkölcsiséget keresünk.
Krisztus alig adott ténylegesen olyan etikai előírásokat, amelyek a korabeli zsidó rabbinikus vagy pogány irodalomból ne lennének igazolhatók. A kereszténység lényege a szuverén Istenről szóló tanítás – akit egyedül illet tisztelet az egész világon – az örök Másikról, a Világ-idegenről, aki lénye ős-alapjából szeretetben könyörületes az emberhez, aki egyedül adja meg neki a tiszteletet, aki megteszi az emberhez vezető utat, hogy ott is keresse az ember tiszteletének edényeit, ahol az ember már semmivé válik, ahol elnémul, és egyedül Istennek ad teret.
590. dicséret: Az egyháznak a Jézus a fundámentoma… (a régi énekeskönyvben: 392. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/az-egyhaznak-a-jezus-a
