Áldás. békesség!
Mai igénk: Mát 5, 31-32.
„Megmondatott ez is: Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.
Én pedig azt mondom néktek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el.”
Hargita Pál lelkipásztor (Pápa) gondolatai:
Felelősen hallgassuk az Ige üzenetét, mert magyar népünk – és ez nem szólam az ajkamon, ha azt mondom: szeretett magyar népünk – súlyos kérdéséről, afféle népbetegségről van szó. Sajnos a házassági válások statisztikájában világviszonylatban dobogóra kerültünk. A válóoknál legfeltűnőbb az egymás iránti türelmetlenség. Otthon, a családban nem tanulták meg az alkalmazkodás abc-jét. Az elválók között elgondolkodtatóan sok az egyke, az elkényeztetett gyerek. Reánk, férfiakra nem hízelgő: az a gyakoribb, amikor a férj hagyja el családját az új szerelemért, és az anya neveli egyedül, áldozattal, lemondással gyerekeit.
Most pedig figyeljünk arra, mit mond Jézus a házassági elválásról. Ahhoz, hogy értsük magyarázatát, jó ha tudjuk, hogy mi volt a helyzet Jézus korában. Abban a korban is égető kérdés volt a válás. Az írástudók az olyan férfitől, aki elbocsátotta feleségét, mindössze azt kérték, adjon neki elválólevelet. (5Mózes 24,1-4). Ez jogot adott a nőnek az újabb férjhez menetelre.
De mi legyen a válás elfogadható oka? Ezért jöttek a rabbik követei Jézushoz. Ő vajon mit mond? De Ő nem Mózes törvényét magyarázza, hanem a teremtés tiszta rendjét hirdeti; azt hogy amiként bűn megkívánni a másét, ugyanúgy bűn elbocsátani a magamét.
A házasságok az égben köttetnek, még ha ez a tétel ma mosolyra indító is. Nagy baj volt, amikor a múltban nemcsak a királyi udvarokban kötöttek diplomáciai érdekből házasságot, hanem az egyszerű népnél is. Mai szóval mondom: gazdasági érdekből, hogy a vagyon együtt maradjon, az öregek, a szülők szerezték a házasságot. De ugyanilyen nagy baj, amikor ma a fiatalok senkit meg nem kérdezve, a saját eszük, vérmérsékletük szerint szereznek maguknak házastársat. Életem társát Istentől kell kérni és elfogadni. A szülőknek pedig kedves kötelességük, hogy imádkozzanak menyükért, vagy vejükért, azaz azért, akit Isten az ő fiuk, vagy lányuk mellé teremtett, és aki az ő gyermekük is lesz.
Tudjuk az Igét: „Lesznek ketten egy testté” (Máté 19,5). De tévednek, akik ezt a testi eggyé létet úgy gondolják, hogy abban nincs szerepe a lelki eggyé lételnek! Az ember egy teljes egység. És hogy azzal a másikkal ezt az egységet meg tudja valósítani, ahhoz szükséges az is, hogy lélekben is egyek legyenek. Nem lehet igazi eggyé lételről beszélni ott, ahol az egyik megmosolyogja, vagy ostobaságnak tartja, ami a másiknak szent.
Jézus így idézi a teremtés Igéjét: „A teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket. Ezért elhagyja a férfi atyját és anyját, ragaszkodik a feleségéhez” (Máté 19,4-5). „Ragaszkodik”, azaz ragaszkodom akkor is, amikor a szerelem már kirepült az ablakon.
- zsoltár: Nosza istenfélő szent hívek…
