Áldás, békesség!
Mai igénk: Jeremiás 7, 24
„De nem hallgattak és nem figyeltek rám, hanem megátalkodott gonosz szívük tanácsát követték, hátukat fordították felém, és nem arcukat.”
John Eyberg lelkipásztor (Oklahoma, USA) gondolatai:
Isten keresi az emberek figyelő fülét. Egyesek meghallgatják Isten szavát, de Jeremiás szerint nem sokan: „Nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára” (Jeremiás 3,25).
Amikor valakivel beszélek, nehéz a másikat meghallgatnom. Sokszor csak türelmetlenül várom, hogy lélegzetnyi szünetet tartson, hogy a pillanatnyi csendbe bele erőszakoljam a magam véleményét. Jézus gyakran intette tanítványait, hogy figyeljenek. „Akinek van füle, hallja!” (Máté 11,15). Később szokatlan áldást mondott rájuk, mert figyeltek: „A ti fületek boldog (áldott), mert hall” (Máté 13,16).
Áldottak vagyunk, amikor figyelünk. Boldogok vagyunk, mert a beszélőre teljes figyelmet szentelünk és így megértjük a mondanivalóját. A mondanivaló pedig gyakran Istentől jöhet. Amikor megemlékezem arról, hogy Isten emberek által szól, kevésbé leszek hajlamos közbeszólni, és hajlamosabb leszek figyelni arra, amit Isten velem meg akar hallatni.
Uram, adj nekem kérlek figyelő fület, hogy arra áldásodat adhasd!
236. dicséret: Mindenek meghallják és jól megtanulják…