Áldás, békesség!
Mai igénk: Máté 5, 21,22 és 48
„Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette.
Én pedig azt mondom néktek, hogy aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette…
Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.”
dr. Horváth Loránd lelkipásztor (Toronto) gondolatai:
Amikor Jézust emlegetik az emberek, alig gondolnak a reformációra. Jóllehet a reformáció a XVI. század történelméhez és annak társadalmi mozgalmaihoz kapcsolódik, azonban gyökereit megtaláljuk a Bibliában. Már ott van Jósiás király reformjában, de jelen van a próféták munkájában, legjobban pedig Jézus tanításában fedezhetjük fel. Amikor Jézus sorolja a régi igazságokat, ezzel a bevezetéssel teszi: „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek…”, majd azonnal folytatja az általa képviselt igazsággal: „Én pedig azt mondom néktek…”.
Minden forradalom szívesen írta Jézus nevét zászlójára. A mi időnkben is sokszor hallottuk e megállapítást: „Jézus volt az első forradalmár!” Anélkül, hogy vállalnánk a közösséget a forradalmak rettenetes tetteivel, e megállapítás mégis igaz. Jézus valóban lélektani forradalmár volt a szó szoros értelmében. Hogy mégis inkább a reformátor szót használnánk, annak oka, hogy a vallási-lelki téren teremtett vér nélküli forradalmat, és ehhez a reformátor megnevezés a helyes. Miben állt Jézus reformációja?
Amikor a régi igazságokat szóról szóra elismétli: – ne ölj, ne paráználkodj, ne esküdj hamisan, szemet szemért, gyűlöld ellenségedet – egyúttal ezeket az igazságokat réginek, elavultnak mondotta, és szembehelyezte velük a magával hozott új igazságokat: „Én pedig azt mondom néktek…”. Gondoljuk el, milyen nagy merészség kellett ahhoz, amikor e régi igazságokat a mózesi hagyományra hivatkozva isteni törvényként tisztelte a nép.
Hogy mennyire lelki forradalmár volt Jézus, már az első, itt olvasott tételéből kitűnik, hogy nem csak a tényre; az öldöklésre néz, hanem annak gyökerére, kiváltó okára: a haragra! Ez a lélektani mélyre nézés, vagy divatos kifejezéssel élve: megelőző szándék nyilvánul meg abban, hogy a gyűlölet gyökerét ítéli el; a haragot és az isteni ajándékkal leleplezni akaró, békülni nem akaró gyűlöletet.
Jézus meghökkentően logikus, amikor minden igazságot a gyökerénél keres meg, és nem lehet őt megtéveszteni látszat-igazsággal. Jézus nemcsak korának farizeusi hamis téziseit leplezi le, mely mindig a könnyebb utat választja, hanem a mindenkori ember bonyolult utait, amely képes „megkerülni a tengert és a földet, hogy egy pogányt zsidóvá (magát igazolóvá) tegyen, hogy ezután a gyehenna fiává (azaz hasonló farizeussá) tegye őt. (Máté 23,15).
Jézus Istenre nézően lelki törvényként állapítja meg az ember által követendő szabályt: ” Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes!” Ez olyan lelki vizsgálódást eredményez, amelyben az ember önmagát kívülről és felülről, mintegy Isten szemével (vagy ahogyan reformátoraink mondták: az örökkévalóságból) nézi.
390. dicséret: Erős vár a mi Istenünk
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/er-s-v-r-a-mi-isten-nk?utm_source=clipboard&utm_medium=text&utm_campaign=social_sharing
Szeretettel ajánljuk még a Reformáció napján a Luther életéről és koráról szóló film megtekintését:
