Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 7. részének 24-27. versei:
„24, Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.
25, És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva.
26, Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát.
27, És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, az összeomlott és teljesen elpusztult.”
Hargita Pál lelkipásztor (Pápa) gondolatai:
A Hegyi beszéd utolsó példázatában Jézus nem ad új kijelentést a boldogságról, a tanítványok hivatásáról, a törvényről, vagy a kegyességi gyakorlatokról, hanem mindezek summázását halljuk arról, hogy mindez nem szép rege, nem ábránd, hanem valóság, amit cselekedni kell. Mi ugyanis felettébb könnyen az ábrándok világába utaljuk Jézus Krisztus evangéliumát. Különösen készek vagyunk ezt megtenni a Hegyi beszéddel, Jézus „trón-beszédével”. Azt kérdezzük: Ki tudja ezeket megcselekedni? Csak töredékeket említek: „Boldogok a szelídek…” „Bocsássatok meg az embereknek…” „Gyűjtsetek kincseket a mennyben…” „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek…” „Szeressétek ellenségeiteket…”
Csakugyan, mit mond erre Jézus? Mondja befejezésül ezt az egyszerű, szép példát a házépítésről. A mi nemzedékünknek ezt kell értenie, mert mi az építés korában élünk. Szép hazánkban három nemzedék nem épített annyit, mint a mienk. Szemünk előtt nőnek ki napról-napra az új házak, házsorok. Nekünk illik értenünk ezt a példát a kétféle módon épített házról. Mert annyit közülünk a hozzá nem értő is tud, hogy azoknak a házaknak jó alapra van szükségük, mert jaj, ha nincs fundamentum. Akkor hiába a szépség, modernség, kényelem és káprázat; ha vihar támad, ha szélvész jön, ha kis földrengés támad; azok összedőlnek, mint a kártyavár.
Jézus erről beszél a Hegyi beszéd végén. Arról, hogy kétféle ember van: bölcs és bolond, attól függően, hogy van-e az életének fundamentuma. Mert itt a fundamentumról van szó, nem a felépítményről. Ugyanis a fundamentumon fordul meg minden az ember életében is. Hogy is mondja Jézus? „Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát.” Aki hallja és cselekszi. Vagy, aki hallja és nem cselekszi. Jézus róluk beszél. Azokról egyetlen szava sincs most – nekünk se legyen – akik nem is hallják, vagy nem akarják hallani.
Jézus a Hegyi beszéd végén nem lazít és nem old fel, nem old meg, nem zár happy and-el; ellenkezőleg: feszültséget idéz elő. Felelősségre von, figyelmeztet, óv, int – mert szeret!
392. dicséret: Az egyháznak a Jézus a fundámentoma…
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/az-egyhaznak-a-jezus-a
