Áldás, békesség!
Mai igénk: Zsolt 119, 4. és 12. vers
„Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák.
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg rendelkezéseidre!”
Helen Geisbrecht lelkipásztor (British Columbia, Kanada) gondolatai:
Mindenütt káosz volt, feldúlva minden. A TV híradóban láttam, hogy rohanó víz borítja el az utcákat, épületek omlanak össze, járművek süllyednek el, és a víz elborítja a termőföldeket is. A folyó kiöntött a medréből, és a gyönyörű, tiszta vízből pusztító, sáros iszap lett.
Hogy értelmét találjam a látott pusztításnak, azon gondolkoztam, hogy mi ebből a tanulság. Ha a folyó tudna beszélni – gondoltam -, talán megkérdezné: Miért szorítottatok engem gátak közé? De ha a folyónak nem volna medre, lenne-e folyó, volna-e iránya?
Mi lenne az emberrel is, ha nem lennének törvények, melyek irányítanák? Isten bölcsen kormányoz, hogy el ne veszítsük a célt. Nélküle az életünknek nem lenne iránya, értelme. A Példabeszédek versei szomorú példája annak, aki nem hallgatja meg Isten útmutatását: „Miért is gyűlöltem az intést, miért utáltam szívből a feddést? … Miért nem hallgattam tanítóim szavára?… Majdnem belekerültem minden rosszba…” (5,12-14.). Mennyivel szebben énekel a zsoltáros: „Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg.” (Zsolt.119.16).
A Biblián keresztül és a gyülekezet közösségében Isten szeretettel mutatja az irányt az élet útvesztőiben. Isten azért adott gátakat, hogy megvédjen minket.
119. zsoltár: Az oly emberek nyilván boldogok…
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/az-oly-emberek-nyilvan
