Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol Filippibeliekhez írt levele 2. részének 12-13. versei:
„12, Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
13, mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.”
dr. Gyökössy Endre lelkipásztor (Újpest-Újváros) gondolatai:
Valami egészen különös, szinte ellentmondásos, amikor Pál a mai igénk szerint szól a Filippibeliekhez. Nem csodálom, hogy itt könnyen elakadunk. Vagy én munkálom az üdvösségemet félelemmel és rettegéssel és akkor sikerül, ha sikerül, vagy Isten munkálja és akkor sikerülnie kell. Hogy is van ez?
Micsoda feszültség van itt? Melyik az igazi? Sokan úgy gondolják, hogy ki tudják munkálni az üdvösségüket különböző nagy erőfeszítésekkel és ha ebben az életben nem sikerül, akkor hozzáképzelnek még újabb és újabb ujjászületéseket, reinkarnációkat, olyan elméleteket gyártanak, hogy majd egyszer megembereljük magunkat és eljutunk odáig, ahova kell.
De erre így felel az Ige: „mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően”. Egyetlen egy szóra figyeljünk, és akkor rögtön világos lesz: „mert”. Pontosan ezért vegyük az üdvösségünket – az örök életet – halálos komolyan, mert Istennel együtt munkálkodunk rajta!
Csatlakoztatni kell szívünket a nagy energia-forráshoz – Istenünkhöz – mert így lesz örök életünk. Mégpedig újra és újra és naponként. Tehát Isten energiája munkál. Ezt az energiát valamiképpen meg kell közelítenünk. Abban a pillanatban, ha ráfigyelünk az egyházra és az Igére – szabadjon így mondanom – bedugjuk magunkat a konnektorba. Belekerülünk egy döbbenetes erőforrásba, egy hallatlan feszültségbe és közben feltöltődünk.
Egy öreg professzorom ezt így fogalmazta meg: Mert Isten mindent megtett az Ő Fiában, a Jézus Krisztusban érettünk, ezért nekünk is mindent meg kell tennünk! Ellentét ez? Nem! Éppen azért, mert mindent megtett, nekünk is mindent meg kell tennünk. Erről beszél Pál is: munkáljátok, mert Isten munkálja! A ti energiátok az Ő energiájával együtt hatásos.
222. dicséret: Nagy hálát adjunk az Atya Istennek… (a régi énekeskönyvben: 225. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/nagy-halat-adjunk-az-atya
