Áldás, békesség!
Olvasásra ajánlott igeszakasz: Máté evangéliuma 15. részének 21-28. versei
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 15. részének 28. verse:
„Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.”
dr. Hegedűs Loránt püspök (Budapest, Szabadság tér) gondolatai:
A kananeus lány anyja a legerőszakosabb, a legmegalázottabb és a semminél kisebb semmiségből a legnagyobb csodáért kegyelemre törő személyiség az egész Újszövetségben.
– Ő a legerőszakosabb kegyelemre törő személyiség a Biblia alakjai közül. Szentfölddel határos, de azon kívüli pogány terület Tirus és Sidon vidéke, melynek pogány lakója ő, akinek a jézusi működés eme szakaszában semmi jogcíme nincs a Krisztus-közösségre és a belőle származó javakra. Jézus átmenetileg – kivételesen odaérkezvén, még észrevétlen maradt a szentföldi telepesek előtt, de ő már szűnni nem akaró kiáltozással hívja fel magára és nagy bajára Jézus figyelmét. Ezt már a tanítványok is megsokallják, de ő nem sokallja meg sem e negatív visszhangot, sem a reá felelő jézusi jeges hallgatást. Sőt! Mindennek ellenére Jézus után megy, eléje borul, kéri tántoríthatatlanul segítségét – leánya számára s kész érte pozdorjává tört morzsalékká változni. Mindezt azért, hogy a nem csak testi-lelki tünetekkel járó, hanem örök kárhozattal fenyegető, ördögi káromlásos megszállottságtól leánya szabadulhasson.
– Ám épp ezért a Jézus által legmegalázottabb kegyelemre törő személyiség lesz ő az evangéliumi történetek során. Hiszen Jézus látja, hogy nem önzően önmagáért, hanem szorongató szerelemből kárhozatra gyötrött lányáért tör kegyelmi célja felé ez az anya. Az üdvtörténeti hely és idő rendjétől függetlenül is, Jézus maga kívánja és rendeli az akarati döntést és kitartó állhatatosságot az ő kegyelmi útjának követésében. „Ha valaki jőni akar én utánam”…”Zörgessetek és megnyittatik néktek…” (Máté 16,24 ill. 7,7). De az itt kívánt egyszer s mindenkori akarati döntés semmiképpen nem azonos a szinte megszállottságig érő görcsös akarnoksággal. Ez utóbbi már nem a „legyen meg a Te akaratod – ne az enyém” – imádságba tagolódik. Ez a ‘legyen meg az én akaratom minden áron, a Tiéddel szemben is, ha kell!’ – mágikus ihletéssel rokon magatartás. S míg az előbbire előbb-utóbb „magától megnyílik az ég” – ez utóbbira rövidesen végleg bezárul. Hiszen a kegyelem Isten maga, mint halálból megmentő szeretet, s e legradikálisabb szeretet sohasem végső erőszakosságra, hanem mindig mindenestől magát megadó s így kitáruló viszont-szeretetre válaszolva közölheti csak egész önmagát, minden javaival együtt. Ettől az állapottól van csillag-milliárdos távolságban ez az anya és erre kell eljuttatni, hogy kegyelmet kaphasson. Ezért alázza Jézus őt előbb hallgatással. Aztán az üdvtörténeti rendre hivatkozva: földi életében „csak Izráel házának elveszett juhaihoz küldetett”, majd kereszthalála és feltámadása után kell „tanítvánnyá tenni minden népeket” (Máté 28,19-20). Eztán az eléje boruló asszonyt tisztátalan ebhez hasonlítja, akinek nem jár kenyér, s ez sértőbb az arculütésnél. Ha van még az asszonyban gőgerő, most átkot sikoltva rohan el.
– Ehelyett megszületik benne a semminél kisebb semmiségből a legnagyobb csodaként kegyelemre törő személyiség: „Úgy van, Uram, de az ebek is esznek a morzsalékból, amik az ő uruknak asztaláról aláhullanak”. – Jézus itt már igent mond e hívő akaratra s egy pillanat alatt gyógyulást ad.
– A poklot legyőzte az Ég.
465. dicséret: Úr Jézus hozzád kiáltok… (a régi énekeskönyvben: 239. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/ur-jezus-hozzad-kialtok
