Gyülekezetünk története

Templomunkat és vele együtt a Nyugdíjas Lelkészi Otthonházat 1982. december 19-én szentelték fel. A környékbeliek és elsőrenden a házban lakó nyugdíjas lelkészek és ha még éltek, házastársaik számára épült. Óbudáról Marosi Bálint lelkipásztor szolgált itt a kezdetekben, majd Széll János volt a felszenteléskor az első lelkipásztora a Rózsadombi Prédikáló Állomásnak, akit Dr. Balla Péter követett. Templom- és gyülekezetalapító gondnoka Kovács Zsolt volt, felesége, Csatai Gabriella pedig a gyülekezet első kántora. 1993-ban, Dr. Hegedűs Loránt püspöksége alatt a három környező egyházközség, az Óbudai, a Pasaréti és a Szilágyi Dezső téri gyülekezetek adtak át utcákat, hogy gyülekezetünknek területe legyen és így először Missziói Egyházközséggé, majd 2001-ben anyaegyházközséggé válhasson. A gyülekezet a Cimbalom utcai Református Egyházközség nevet választotta magának. Temploma a Megmaradás Temploma nevet kapta. Anyakönyvei is 1993 óta vannak.

Választott jézusi alapigénk:

„Maradjatok én bennem és én is ti bennetek.
Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn,
úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.”

Jn 15, 4