Templomismertető

Modern építészeti alkotás hívja magára a figyelmet a Rózsadomb tetején, a Pusztaszeri út és Cimbalom utca sarkán. A késő-modern, skandináv építészettel rokon épületet több adománynak köszönhetjük: az Észak-Rajna-Westfália tartományi egyházak és a Gusztáv Adolf Segélyszervezet segítségével épült. A telket Fésűs Imréné Á. Tóth Gizella és családja ajánlotta fel. Az Erdélyből ideszármazott Fésűs Imréné hamvai a templom belső falában nyugszanak. Az épület tervezője Szabó Iván Ybl-díjas építész volt. Az építkezés 1980-ban a másik Ybl-díjas építész, Szabó István vezetésével készült, aki a magyar szakrális építészetnek volt kiemelkedő alakja.
A templomot 1983. december 1-én szentelték fel.

A gyülekezet első, alapító gondnoka haláláig Kovács Zsolt volt. Első kinevezett lelkipásztora Marosi Bálint, utána hosszú évekig Széll János, 1989-90-ben Dr. Balla Péter szolgált, tőle vette át mostani lelkipásztora, dr.Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna. 1993-ban missziói, majd 2001-ben teljes jogú anyaegyházközség lett. Anyakönyvei tehát 1993 óta vannak.

 Az épület nyugalmazott lelkészek számára készült, és Cimbalom utcai oldalán az alagsorban kb. 120 főt befogadó, karzattal ellátott templom fogadja az 1993 óta megalakult Megmaradás Református Egyházközség híveit.

2003. október 26-án avatták fel a bejárati székelykaput, amit hidasi bukovinai székelyek, Beréti István fafaragó és Ömböli Zoltán asztalosmester készítettek. Felirata a koronás nemzeti címerrel Szabó Dezsőt idézi: „Minden magyar felelős minden magyarért”. Belső oldalán a régi bukovinai andrásfalvi református köszöntés olvasható: „Békesség Istentől!”

Az utcáról jól látható fa harangtornyot 2004-ben építtette a gyülekezet. Tervezői: ifj. Hegedűs Lorántné Kovács Enikő építészmérnök és Berényi László statikus. A 162 kg-os harang felirata: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.” Kisebb harangjuk 56 kg súlyú, felirata: „Az élőket hívogatom, a holtakat
elsiratom, a villámokat megtöröm.” A harangok Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő műhelyében készültek. 2007 óta áll életfa a kertben Sinka István balladás költő és Gulyás Lajos 56-os mártír lelkész tiszteletére. Az életfa Balázs István kárpátaljai viski fafaragó munkája, a lakatosmunkákat Détári József végezte (itt és a harangtoronyban is), a csillagokat pedig Simon Sándor ötvösművész készítette.

A templomkertben 3 címerpajzsot találunk: kettő, az Árpádházi sávos és kettős-keresztes 2007 óta őrzi a 907-es pozsonyi csata emlékét, egy pedig 2011 óta II. Rákóczi Ferenc emlékét. Felirata a fejedelem jelmondata: „Iustam causam Deus non derelinquet” – Isten az igaz ügyben nem hagy el.

A templomkertben látható még Zetényi Csukás Ferenc adományaként Horthy István repülőszázados emléktáblája, halálának évfordulóján.

A templom ajtajait Kálvin-csillagos díszítéssel rozsdamentes acélból készítette Fodor Sándor és cége.

A templombelső is több értékre hívja föl figyelmünket.

Eredetileg itt székek fogadták a híveket, de már padokba ülhetnek a betérők Ömböli Zoltán és fia, hidasi bukovinai székely asztalosok jóvoltából. A padokon lévő énekeskönyv borítóinak keresztszemes hímzését, 70 különböző nagyberegi mintával Tóth Lászlóné gyülekezeti tag készítette.

A szószék, az úrasztala és a Mózes-szék Egri Miklós, volt Nagyvárad téri esperes-lelkipásztor fafaragása.

Két márványtábla áll a templomban: az egyik a templomalapító-gondnok Kovács Zsolt és felesége, az első gyülekezeti kántor, Csatai Gabriella emlékére, a másik dr. Hegedűs Lóránt püspökre emlékezve, akinek egyházkormányzósága idején és támogatásával alakult a gyülekezet egyházközséggé.

A szószékkel szemben a karzati falon Szente Mónika festőművész seccoja díszíti a templomot.
Felirata: „és kenyeret, mely megelégíti az éhezőnek szívét.”

Különlegessége még a templombelsőnek az a két tűzzománc-tábla, melyeken mostani latin- és ősi székely-magyar rovásírással a Himnusz, illetve a Szózat első versszakai olvashatóak. Alkotói: Pál Sándor tűzzománc-mester és Kállai Ferenc, aki a betűket készítette és azok aranyozását végezte.

Tomcsányiné Szemere Sarolta aranykoszorús kézművesmester – aki számos templomnak adományozta falikárpitjait – ajándéka egy vérbordó bársony úrasztali terítő, amelynek arany hímzése az erdélyi Énlaka unitárius templomának fakazettáira emlékeztet, a hozzá tartozó falikárpiton pedig a Magyar Hiszekegy sorait olvashatjuk. A művésznő adománya még a gyülekezet számára a „Mondától mondáig” című magyar történelmi falikárpit kiállítás anyaga is, melyet minden januárban, a Himnusz születésének évfordulós napjához közeli vasárnapon időszakosan kiállítanak.

A gyülekezeti hittanterem, mely két garázsból épült 1996-ban, már sokszor adott otthont kiállításoknak.

Források:

• Későmodern építészet Magyarországon
• Kovács Mária 2006-ban írott ismertetője
• Millisits Máté: A budapesti református egyházközségek
• Székely Imre: Templomaink – Budai Polgár Könyvek
• Tájékozódás Hegedűs Zsuzsanna református lelkésztől

(KLM)