Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol rómabeliekhez írt levele 9. részének 20. verse:
Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: Miért formáltál engem ilyenre?
Rick Warren lelkipásztor (Lake Forest, California) gondolatai:
Lelki ajándékok, szív, képességek, személyiség, tapasztalatok – ez az öt dolog tesz téged önmagaddá. Ezek lényed összetevői. Ha elfogadod azt, amilyen vagy – azt az egyedi módot, ahogyan Isten téged megalkotott az Ő dicsőségére – ez azt jelenti, hogy hiszel abban, hogy Istennek mindig igaza van. Minden a bizalmon múlik. Úgy gondolod, hogy Isten hibázott, amikor téged teremtett? Vagy bízol Őbenne, abban a tudatban, hogy terve van az életeddel?
Sokan tesznek ilyen kijelentéseket: Istenem, vannak dolgok, amiket nem szeretek magamban. Bárcsak más lenne a hajam, vagy a bőrszínem! Bárcsak magasabb, alacsonyabb, soványabb lennék! Bárcsak több tehetségem lenne! Bárcsak értenék ahhoz! Bárcsak úgy néznék ki, mint ő! Bárcsak olyan okos lennék, mint ő! És így tovább, a lista folytatódik. Ez a fajta gondolkodás alapvetően azt jelenti, hogy közöljük Istennel: Ezt aztán jól elszúrtad. Mindenki más jól sikerült, de akkor nagyot hibáztál, amikor engem teremtettél!
Amikor elutasítod önmagad, lényegében Istent utasítod el, mert Ő a Teremtőd. Amikor nem fogadod el magad, az lázadás Isten ellen. Ezzel azt mondod: Istenem, én jobban tudom, mint te! Másképp kellett volna megteremtened engem, más erősségekkel és más gyengeségekkel. Isten azonban azt mondja: Nem, én azért teremtettelek pontosan olyannak, amilyen vagy, mert azt akarom, hogy önmagad légy – az erősségeiddel és a gyengéiddel együtt. Mindez dicsőséget szerezhet nekem – ha elkezded azt tenni, amire teremtettelek, ahelyett, hogy olyan próbálnál lenni, mint valaki más. Ráadásul elég arrogáns dolog elutasítani önmagadat. A Bibliában azt olvassuk a mai igében: „Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: Miért formáltál engem ilyenre?”
Amikor megkérdőjelezzük Isten szeretetét és bölcsességét, mindig bajba kerülünk. A kétségeink gyökere az, hogy nem bízunk Istenben. Nem hiszed, hogy Isten valóban szeret téged. Nem hiszed, hogy valóban a te érdekeidet tartja szem előtt. Azt kívánod, bárcsak másmilyennek teremtett volna téged. Mindez keserűséget eredményez, amely frusztrációt szül, és megakadályoz abban, hogy azzá válj, akivé Isten akarta, hogy légy.
De nem kell így élned; van remény! Isten akart téged, és szeret! Hidd el, és bízz benne!
125. zsoltár: Akik bíznak az Úr Istenben…
Akik bíznak az Úr Istenben by Magyarországi Református Egyház (soundcloud.com)
