Áldás, békesség!
Olvasásra ajánlott igeszakasz: A Prédikátor könyve 9. rész 1-18.
Mai ószövetségi igénk: A Prédikátor könyve 10. részének 1. verse:
„Egy döglött légytől büdös lesz és megerjed a kenőcskészítő olaja; egy kis ostobaság hatásosabb a bölcsességnél és a tisztességnél.”
dr. Hegedűs Loránt püspök (Budapest, Szabadság tér) gondolatai:
A Prédikátor könyvének 9. része arról szól, hogy a mindenható Isten az Ő örökkévaló, önmagát kijelentő Igéjével életünkben úgy áll mellettünk, hogy megsegítsen, megszabadítson, megváltson, üdvözítsen a nagy problémákban és bajokban, az átlagos problémákban és bajokban, a kis problémákban és bajokban és a legkicsinyesebb problémákban és bajokban is. Amennyiben pedig ez az ige testet is ölt a mi Urunk, Jézus Krisztusban, „aki bölcsességül lőn nékünk Istentől, igazságul, szentségül és tökéletes váltságul” annyiban ez a négy kategória tökéletes harmóniában eggyé is válik számunkra. A mindenható Isten szerinti igei bölcsesség életformává, Krisztust kiábrázoló magatartás-stílussá lesz és érezzük, az örök élet már e földön a miénk lett.
Eme négy kategóriából anélkül, hogy az ajánlott igeszakaszban meglévő sorrendet megváltoztatnánk – mégis kiemeltük a legkicsinyesebb, legaprólékosabb problémában rászorultságunkat a kegyelemre és megsegíttetésünket a kegyelem által. Mert mondjuk ki, a legnagyobb életrendülések, a legnyomasztóbb lélek-problémák csakugyan egy pillanat alatt elveszíthetnek és sodorhatnak bennünket földi egzisztenciánkban, s csak az ég marad nekünk, mint Az ember tragédiájában olvassuk: „Hol hallád a viharról, hogy megállt, ha gyönge rózsa hajlong útain?” De a legkisebb problémákban ránk köszöntő élet-halál, kárhozat-üdvösség veszedelmek a legkihívóbbak a bűn, halál és kárhozat alá Isten nélkül rekesztett ember számára. És itt fenyeget bennünket a megtántorodás, az Istentől elidegenedés, a teljes Isten-ellenesség feltámadása szívünkben, ami kárhozatunkat jelenti.
Ha villám csap valakibe a monori Strázsa-hegyen, ahol temetnem kellett egy érettségi előtt álló viruló diákot, az tragédia. Ha egy banánhéjon megcsúszik valaki és a villamos vagy a vonat alá kerül, az valóban talányos, de nem kevésbé tragikus kiszámíthatatlanság. És ott sokkal nagyobb kísértés azt kérdezni, hogyan engedheti az Isten ezt a véletlen-szerűséget, mint villámcsapásnál megrendülés után az egyetlen lehetséges dolgot tenni: hallgatni. Mert nyilvánvaló, az Istentől abszolút jónak teremtett teremtésben ez csak egy sátáni sorsszerű lázadás eredménye lehet.
Ezért igei vezetéssel induljunk el a nagy dolgokban való problémák és nyomasztó terhek vizsgálatában, hogy az átlagos, a kis dolgokon keresztül a legaprólékosabb, legkicsinyesebb dolgok kihívásáig érkezzünk el és közben tanácsoljon bennünket szemével az Isten, szavával az Ige, megtestesült csodájával a testet öltött Ige, a mi Urunk, Jézus Krisztus.
666. dicséret: Örök élet reggele… (a régi énekeskönyvben: 489. dicséret)