Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Lukács evangéliuma 6. részének 20. verse:
„Ő pedig tanítványaira nézett, és így szólt: Boldogok vagytok szegények, mert tiétek az Isten országa.”
Karácsony Sándor gondolatai:
Boldogok a lelki szegények. Ebben a kijelentésben olyan nagy ellentmondás rejtőzködik, hogy senki nem hajlandó szóról szóra érteni. Annyi tisztelettel csak tartozunk Annak, aki mondta, hogy aforizmának vesszük. Lelki szegények – ezt a kitételt valahogy burkolt formájú lelki gazdagságnak kell felfogni, hacsak nem akarjuk mindjárt mereven visszautasítani.
Vajon miért? Nem nehéz a kérdésre felelnünk, bár meg kell vallanunk, saját magunk számára is idegenszerű egy kevéssé. Félünk a szegénységtől. Úgy szoktuk meg, úgy tudjuk, egész nevelésünk arra irányult, hogy szegénységből gazdagságba igyekezzünk. Szegénynek lenni: borzalmak borzalma, szerencsétlenség. Gazdagnak lenni: kívánatos valami, minden esetre célgondolat. Eltérés e tekintetben ember és ember között csak értékbeli lehet. Ki anyagi téren, ki szellemi tekintetben, de kivétel nélkül mindenki gazdag akar lenni vagy maradni. És senki sem akar szegény lenni, vagy szegénynek maradni.
A Hegyi Beszéd tehát nagyon értékes ajándékot szán nekünk mindjárt a legelején. Hangsúlyozza a kegyelem átértékelő erejét.
A szabadság első gesztusa ez: feloldoztattatok a gazdagság bilincseiből.
Gazdagnak lenni csakugyan ezt is jelenti valahogy: lekötöttnek lenni, megterheltnek lenni. Aki szegény; szabad. A közfelfogás másképp figyelte meg ezt a tényt, de téved a közfelfogás. Először is abban téved, hogy a szegényeket egy kalap alá gyűjti a nincstelenekkel. Márpedig nagyon sok azoknak a nincsteleneknek a száma, akik lelkükben, azaz vágyaikban, igényeikben, álmaikban és törekvéseikben tulajdonképpen gazdagok. Ugyanígy téved a közfelfogás a gazdagok felé is. Hiszen ha a gazdagok lelkébe látnál, szemeddel is láthatnád nagyon sok gazdag embernek rettenetes nagy nyomorúságát. Az sem igaz, hogy pénzen minden megvásárolható. Egyszer egy közös ismerősünk bemutatott egy vendéglősnek, akinek megelőzőleg több ízben voltam már „fizető” vendége. Szemléltető oktatást kaptam akkor, mennyivel jobban lehet élni ugyanazon a helyen „ingyen”, mint „pénzért”.
Az igazi szegényt az igazi gazdagtól még csak nem is a vagyoni állapotuk másmilyensége különbözteti meg valójában, hanem a függetlensége és a függetlenséget biztosító értékelési módja. A szegény egyformán tud bővölködni és szűkölködni, mert tudja haszontalannak, és ha kell, elvetendőnek tartani azt, amihez a gazdag görcsösen ragaszkodik, mert nem eszközt lát benne, hanem célt.
761. dicséret: Mily jó, ha bűntől már szabad… (a régi énekeskönyvben: 467. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/mily-j-ha-b-nt-l-m-r-szabad