Áldás, békesség!
Olvasásra ajánlott igeszakasz: Máté evangéliuma 12. részének 1-14. versei
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 12. részének 7. verse:
„Ha pedig értenétek, mit jelent ez: irgalmasságot akarok, nem áldozatot, – nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek.”
dr. Hegedűs Loránt püspök (Budapest, Szabadság tér) gondolatai:
A száradt kezű ember története (mai igeszakaszunk) mind üdvtörténeti beágyazottságában, mind fenyegető (!) ünnepi keretében, valamint krisztusi gyógyító eseményének árnyalatosságában világokat tár fel előttünk a sötétség pokoli és a világosság mennyei birodalmából. Ezért is érdemes rá figyelnünk.
– Az üdvtörténeti beágyazottság szerint itt Isten önfeláldozóan éltető dicsősége helyett egy törvényeskedő álisten kíméletlen presztízse uralkodik a farizeusok fanatizmusában. Ha Ő azt mondja: „semmi dolgot ne tégy szombatnapon” (4. parancsolat), akkor nemcsak munkálkodni, de segíteni és menteni sem szabad ezen az ünnepen. A presztízs több a szeretetnél és elnyel minden dicsőséget.
– Az ebből származó fenyegető ünnepi keret: gyilkos provokáció alkalmának biztosítója. A mindig mindenkin segítő Jézus a száradt, bénult kezű embert meggyógyítja-e szombatnapon? Ezt kérdezik, „hogy vádolhassák őt”! Isteni éltető irgalom ellen feszüljön a gyilkosan gyűlölő vádaskodás.
– Krisztus gyógyító tevékenységének árnyalatossága ezek után mindennél beszédesebb. Példája kizár minden ellentmondást: a szombaton verembe esett juhot ugye mindenki felhúzza veszedelméből? S mert az ember drágább sokkal a juhnál – szabad rajta szombaton segíteni!
– S most következik a mindent lebíró és mindent örök üzenetté avató csoda.
– Jézus és a száradt kezű megáll a középen: nem zugolyában lett dolog, nem titkos machináció ez -, hanem radikálisan nyitott Krisztus-igei, teremtő-újjáteremtő alkalom jézusi részről és ihletés a csoda elfogadására a nyomorék ember részéről.
– „Nyújtsd ki kezedet!” – szól Jézus.
– Ihletés nélkül mit szólhat és tehet erre a száradt kezű? – Kinyújtja az egészséges kezét, s marad féloldalasan nyomorult. A bibliás keresztyén hit pokoli Gondolkodó beidegzése: Istennek csak a jó oldalam kell, csak ezt adhatom neki. Dicsekszem erényeimmel – képmutatón, megőrzöm bűneimet kínosan és élvezettel, titkon romboló módon mindhalálig. – Ha figyelmeztetik, hogy a „rossz” kezét kell kinyújtania, felháborodik, „Nem látjátok, épp erre vagyok képtelen” Lennétek az én helyemben!”
– Ige és Lélek jézusi ihletésével azonban azonnal belátható: csak a világnak kell jó és erős oldalunk mindig, hogy végleg kihasználjon, aztán szemétre vessen. – Jézusban Istenünknek mindenek előtt nyomorúságaink kellenek, hogy meggyógyítson minket és a Sátán munkáit életünkben lerontsa.
– Ráadásul, ha Ő, a semmiből a Káoszon át teremtő, a megsemmisülésből a vajúdáson át újjáteremtő Isten emberi élete parancsolja a száraz kéz kinyújtását, akkor, de csak akkor, ez lehetséges lesz! – Mustármagnyi hittel a Jézus-igei lehetőségre kell nézni, az Igétől elfordult világ lehetetlensége helyett, s így megmozdulni!
– S íme, a csoda eseménye: „És kinyújtá azt.” Jézus tette a csodát, de az ember nem állt ellen, engedett a csoda-erőknek!
– Végül a csoda végeredménye: „oly éppé lőn, mint a másik”. Harmonikus emberré gyógyult. Nem Hercules-izmú és nem csenevész lett a gyógyult rész!
– Isten igaz emberei, Jézus legvonzóbb követői a pokol kísértéseit legyőző, az Égi Gondolat harmoniáját képviselő emberek. Ellenük hiábavalók a vádak, velük győznek az igei erők.
az új énekeskönyvben nem szereplő dicséret: Lelkem drága Jézusa… (a régi énekeskönyvben: 300. dicséret)
