Áldás, békesség!
Mai ószövetségi igénk: Zsoltárok könyve 9. zsoltár 8-9. versei:
„8, De az Úr örökké trónján ül, fölállította bírói székét.
9, Igazságosan bíráskodik a világ fölött, részrehajlás nélkül ítéli a nemzeteket.”
dr. Ravasz László püspök (Budapest, Kálvin tér) gondolatai:
A bűn miatt felborult egyensúlyú világban, ahol az erős felemészti a gyengét, Isten határozottan a gyenge mellé áll. Mi mindent tesz a védelmére?
Először: Kijelentése, Igéje szakadatlanul a szegényt, a gyengét, a nyomorultat védi. A Szentírás örök propaganda-irat az elnyomottak és kizsákmányoltak mellett, a legnagyobb vádlevél a hatalmaskodók, zsarnokok és uzsorások ellen. Olvasd, tanuld, hirdesd!
Erkölcsi világrendjét úgy építette meg, hogy az a gyengét védi az erőssel szemben, mert védi a jogot a hatalommal, a szabadságot az elnyomással szemben, a szeretetet a gyűlölettel szemben, s ezeket az alaptörvényeket megtagadni csak nyilvánvaló hazugsággal, árulással, lázadással lehet, ez pedig az égre kiált.
Még ennél is sokkal többet tesz. A gyengét felfegyverzi hittel. A hit a legnagyobb emberi erő, mert általa Isten erői zuhognak bele a világba. Emlékeztek-e a zsidókhoz írt levélre? – „És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Sámuelről és a prófétákról; akik hit által országokat győztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték; megoltották a tűznek erejét, megmenekedtek a kard élitől, felerősödtek a betegségből, erősek lettek a háborúban…)” És ha nem is vagy mindjárt olyan hős, mint az előbbiek, egy bizonyos: a hit megvigasztal, elcsendesít, s a várakozást belső edzésre használja fel.
Legnagyobb segítséget azonban azzal nyújtotta, hogy nekünk adta Jézust. Jézus Krisztust, akiben Ő lett emberré, gyengévé, megcsúfolttá, üldözötté. Jézus pedig átvett minket, mint az Ő népét, az Ő örökségét. Minden sírót, szenvedőt, üldözöttet, megostorozottat, eltaposottat, a betegeket, foglyokat, útonjárókat, éhezőket, szomjazókat, mezíteleneket, e világ szerint erőtleneket, nemteleneket, kicsinyeket, együgyűeket, hogy legyünk az Ő öröksége. Olyanná lett, mint ők. Betegségeiket Ő viselte, fájdalmaikat hordozá, elszenvedte a nekünk járó büntetést, s kiontotta ártatlan vérét, hogy tisztára mossa benne a mi szennyes orcánkat. Aki minket bánt, Őt bántja, mert Ő helytáll érettünk, nemcsak Isten, hanem a világ előtt is. Hiába fenekedik ellene a világ, Ő volt az erősebb, mert Ő feltámadott a sírból, ahová keresztre feszített testét temették. Ő az élet diadalmas fejedelme, aki így szól: „E világban háborúságotok lészen, de bízzatok, én meggyőztem a világot”! (János 16,33).
A hatalom elkopik, a fegyverek élüket vesztik, a gyűlölet elfogy, a sanyargatók és a kizsákmányolók porrá lesznek, de a szeretet soha el nem fogy, s Jézus megváltó életereje lassan áthatja a világot. Milyen jó, ha te is ennek az erőnek, a szeretetnek, a szolgálatnak, a jóságnak, az önfeláldozásnak hordozója vagy. Akkor csakugyan betelik, hogy Isten ereje erőtlenségben végeztetik el. Mert te akkor vagy erős a világgal szemben, ha gyenge, erőtlen, Jézusra szorult vagy, és Isten melléd állt bűnödben, mint bocsánat elvétett életedben, mint jóvátétel sorsodban, mint hazavezető halálodban; mint az Élet Fejedelme. Töltse el a szívünket a zsoltáríró diadalmas bizakodása: „Király lesz az Úr mindörökké, a pogányok pedig kivesznek országából. Az alázatosok kívánságát meghallgatod Uram, megerősíted szívüket, feléjük fordítod füledet, véded az árva és elnyomott ügyét, hogy ne hatalmaskodjék többé senki a földön”. (10. zsoltár 16-18.)
9. zsoltár: Dicsérlek téged Úr Isten…