Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol Tituszhoz írt levele 2. részének 11. verse:
„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek.”
Kabai István lelkipásztor gondolatai:
A különféle törvényeket, így az áldozatokra vonatkozó törvényeket is, Isten rendelte el, és Mózes által közölte azokat választott népével. Mivel törvény írta elő, igyekeztek azokat betartani, már ami a módszert és az időpontokat illeti. De legtöbbször hiányzott az Isten igaz tisztelete. Csak az volt a fontos, hogy a szertartás az előírásoknak megfelelően menjen végbe, ám a szertartásokban nem volt jelen Isten. Ők abban a tudatban voltak, hogy miután mindent az előírásoknak mwgfelelően elvégeztek, Isten elfogadja tőlük az úgynevezett külsőséges istentiszteleteiket, és ez elegendő az Istennel kapcsolatos közösségük fenntartásához. Isten pedig gyűlölte, megvetette ezeket az ünnepségeket, összejöveteleket. (Ézs 1,11-16)
A templom körül forgolódó, templomba járó emberek jó része azóta is és ma is elégségesnek tartja a külsőségeket. Azzal, hogy vasárnaponként elmegy a templomba, kifelé menet pénzt is dob a perselybe, vagy újabban a persely mellett álló ember kezében tartott kosárba, még az úrvacsorát is magához veszi, ezzel eleget tesz – úgymond – az Isten akaratának. Egyéb alkalmakra aligha megy el, mert azt már túlzásnak tartja.
Nem tudja, mert hiába van ott, nem hallja, hogy nem ennyiből áll a hívő ember Istennel és az Ő Fiával való kapcsolata. Természetesen ezek is hozzátartoznak és ezeket sem szabad elhanyagolni. De nem ezek tesznek bennünket tisztává, feddhetetlenné Isten előtt. Nem ezek által igazulunk meg, nem ez az üdvösség útja.
Némely ember, ha szóba kerül ez a kérdés, azonnal a Tízparancsolatra hivatkozik, amit ő a saját hite szerint mindenkor maradék nélkül be szokott tartani. Nem veszi tudomásul, hogy a Tízparancsolat törvény, Isten kemény törvénye, és erre is vonatkozik, hogy a törvény cselekedeteiből lehetetlen megigazulni. Ha valaki valóban be tudná tartani, akkor lehetséges lenne, de olyan ember még nem született ezen a földön, csak egyedül az ember Jézus.
Kicsoda nem vétkezik tehát? Van-e olyan ember, aki patyolat-tisztán él ezen a világon? Bizony… nincsen csak egy igaz is, mindnyájan elhajlottak… (Róma 3,10,12). Aki eddig jut el a hitélet területén, nagyon szomorú és kilátástalan helyzetbe kerül. Isten ezt mindannyiunknál jobban tudja, ennél sokkal jobbat készített a mi számunkra. Olyat készített, ami elhárít minden akadályt a tehetetlen, kétségbeesett ember elől. „Mert megjelent Isten üdvözítő kegyelme minden embernek”. (Tit 2,11) Mégpedig úgy jelent meg, hogy mindenki számára elérhető, hozzáférhető legyen. Ez a kegyelem Jézus Krisztusban jelent meg, és a benne való hit által bárki elnyerheti. Aki szívből hisz Jézus Krisztus érette végzett megváltó munkájában, az részese lehet ennek a megtartó kegyelemnek.
222. dicséret: Nagy hálát adjunk az Atya Istennek… (a régi énekeskönyvben: 225. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/nagy-halat-adjunk-az-atya
