Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol zsidókhoz írt levele 5. részének 8-9. versei:
„8, Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet,
9, és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.”
dr. Ravasz László püspök (Budapest, Kálvin tér) gondolatai:
Kálvin János azt mondta a hitről, hogy az az Evangéliumnak való engedelmesség. Ezzel azt mondja, hogy a keresztyénség létalapja és tartalma az engedelmesség.
Isten nem csak Lét, nem csak Értelem, hanem Akarat. Akarat, amelyik a jóra, szépre és igazra irányul és a maga dicsőségét munkálja. Ezt az akaratot a keresztyén embernek meg kell ismernie. Nem ismerheti meg másból, csak Isten kijelentéséből. Kétféle módon jelentette ki Isten a maga akaratát. Először a törvényben, midőn kőtáblára vésett parancsolatokban elibénk adta: Ilyen légy, így élj, hogy az enyém lehess, hogy szent légy, mint Én vagyok! Ez volt az ószövetségi kijelentés. De az ember ezt az akaratot csak megismerni tudta, azonban nem tudta követni. Márpedig hiába ismerek egy akaratot, ha nem tudom követni; elveszett a számomra és én elvesztem számára. Azért Isten akaratát kijelentette másodszor egy felséges, tündöklő személy életében, a Jézus Krisztusban, azzal a követeléssel: Ilyen légy, így élj, hogy az enyém lehess! Krisztus, ez a felséges, élő személy, akiben Isten üdv-akarata testet öltött, nem csak élt, hanem meg is halt érettünk való szeretetből, hogy segítsen rajtunk és megváltson minket. Halálával megszerezte számunkra Istennek a kegyelmét, amelyik már nem követel: így élj, ilyen légy, hanem azt mondja: Ezért a halálért olybá veszlek, mintha ez volnál, mintha ilyen volnál és rád ruházom az Ő igazságát, ártatlanságát és szentségét. Mindezt azonban csak azokra ruházza, akik az Ő meghalt és egyszülött Fiának engedelmeskednek. Erre az engedelmességre egyetlenegy valaki segít: Maga az, akinek engedelmeskedni kell. Ő általa megigazulást nyertünk, Isten kiengesztelődött irántunk, dölyfünk összetört, bűnbánatunk fölfakadt és hódító szerelme formál és alakít minket. Mi engedelmeskedünk Neki, mert Ő bír velünk, követjük Őt, mint a vaspor a delejt, mert vonzó ereje nagyobb mint a mi ellenállásunk, vagy tehetetlenségünk. Formálódunk az Ő ábrázatára, mint a fényképezőgép érzékeny lemeze a belesugárzó, parancsoló képre; alakot öltünk, ahogyan a mintában alakot ölt az érc és életünkkel Őt másoljuk, mint a beoltott gally másolja, ismétli azt a fát, amelyből vétetett. Az Ő életének titka és törvénye evangéliumnak neveztetik és mikor engedelmeskedünk, ennek az evangéliumnak engedelmeskedünk. A hit nem egyéb, mint engedelmesség és az Istenben való engedelmesség az élő, munkás hit.
465. dicséret: Úr Jézus hozzád kiáltok… (a régi énekeskönyvben: 239. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/ur-jezus-hozzad-kialtok
