Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 13. részének 33. verse:
„Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.”
Nagy Lajos lelkipásztor (Mckeesport, Pennsylvania) gondolatai:
Jézus Krisztus többször kihangsúlyozta csüggedő tanítványainak és a gúnyolódó, hitetlen farizeusoknak is, hogy az Ő országa nem egy hatalmas, mindent felforgató robajjal, tűzzel, harccal jön. Hanem láthatatlanul, csendesen, észrevétlenül. Titokzatosan, érthetetlen módon és olyan törvények szerint, amibe az ember nem avatkozhat be. Úgy jön el, mint a magvetés után az aratás; lassan, verejtékes munka és Isten kegyelmének érlelő napja után. Úgy nő fel, mint a parányi magból a cserje, melynek ágai között az ég madarai találnak fészket. Vagy mindenből kihangzik, hogy úgy, amint Isten kegyelme adja, ahogy a szegény ember kincsre, vagy drágagyöngyre talál. Vagy úgy, olyan láthatatlanul, de mégis a világot átformáló erővel, ahogy a kovász átformálja a világot. Gyorsan, mert egy éjjel a kovász megkel, láthatatlanul, hiszen ki látja mit csinál a kovász a tésztával, de oly hathatósan, hogy azt többé nem lehet visszafordítani; ki tudja kivenni a kovászt a tésztából. És Isten országa nem nyugszik addig, amíg át nem formálja ezt a világot.
A kovász nem ér semmit, ha fel nem használják. Arra való, hogy élesszen, erjesszen, arra való, hogy a lisztből egy egészen mást; tésztát csináljon, táplálék , élet legyen. Isten országa arra való, hogy ne rejtsék el, hogy élesszen, errjessze meg ezt a világot, hogy átváltoztassa ezt a világot, hogy amit a bűn és a Sátán megrontott, visszaformálja Isten képére.
Az Isten országának roppant átalakító hatalma van, titokzatosan működik, de a siker biztos.
Most, ebben a pillanatban ne a világ átalakításáról beszéljünk, hanem beszéljünk csak magunkról. Vallottad-e már te is, hogy az Isten országa milyen csodálatosan dolgozik? Az Isten országa nem csak arra való, hogy a világot, hanem egyenesen a te szívedet változtassa meg. Dolgozott-e, vagy dolgozik-e már a szívedben? Átváltoztál-e már? Olyan kemény-e még a szíved, mint régen? Még mindig úgy gyűlöl és haragszik, mint ennek előtte? Még mindig sötét hollóként, sötét parázna vágyak, irigy, gonosz és hitetlen gondolatok ülik meg. Jaj, ha a szíved a régi, akkor Isten országa még nem érintette meg, akkor az én, hat esztendőn át való igehirdetésem hiábavaló volt, akkor még nem döbbentem rá és te sem, hogy a liszt nem három mérce, hanem több és hozzá több kovász kell. Pedig hidd el, nincs más menekvés; hogy el ne dobjanak ebben a világban, mint hasznavehetetlent, át kell formálódnod, hagynod kell, hogy az Isten országa belső emberedet átformálja, megújítsa egész életedet.
158. dicséret: Hagyjad az Úr Istenre… (a régi énekeskönyvben: 265. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/hagyjad-az-ur-istenre