Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol thesszalonikaiakhoz írt első levele 5. részének 19-21. versei:
„19, A Lelket ne oltsátok ki,
20, a prófétálást ne vessétek meg,
21, de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg.”
dr. Ravasz László püspök (Budapest, Kálvin tér) gondolatai:
Mi lenne a világból, ha minden tűz kialudnék s csak egyetlen egy helyen lehetne lángot kapni? Micsoda hatalom volna az, aki egyedárusa a tűznek; micsoda árat kellene fizetni azért, hogy valaki tűzhöz jusson és micsoda hidegség, sötétség borulna a világra és a szívekre!
Több, mint ezer esztendő Istennek a Lelkét, ezt az égi lángot, megoltotta. Egy ember kezében volt csupán a drága kincs s akinek ő nem adott, annak örökre megfagyott a lelke. És lassan hűlt és sötétedett a világ, jég fagyott a szívekre, hómező borította el a viruló földeket s az ember fáradtan, eltorzulva haladt a végső elnyomorodás felé. A prófétálást megvetették s az élő Ige helyére a halott ceremóniát tették.
„A lelket ne oltsátok ki”. Ez volt a reformáció nagy üzenete. Istennek Igéjéből áradt ez a lélek, közvetlenül gyúlt fel a hívő szívében. Egyenest az Úr Jézus Krisztustól, mint legfőbb prófétától fogtak égi tüzet a lelkek. Az élő szó bizonyságtétele, az Írás magyarázata és a szentek közös imádsága foglalta el a néma szertartások helyét. Nagy, boldog kockázat volt ez, megpróbálása mindennek, lehetőnek és lehetetlennek, képtelennek és vakmerőnek, de egyszersmind megtartása annak, ami igaz volt, amiről a Szentírás bizonyságot tett s amire a Szentlélek belső bizonysága pecsétet ütött. Isten akarata volt ez már és nem lehetett engedni belőle. Meg kellett tartani kísértés és fenyegetés között, szegénységben és gazdagságban, életben és halálban. Meg kellett tartani a legfőbb jót, amit Isten tanácsolt, amit Ő követelt. Sokan odaadták vagyonukat, hírnevüket, e világ dicsőségét és életüket. Sokan mentek gályára, még többen hagyták el szülőföldjüket, gyereket, nőt, testi életet, hírt és jólétet, hogy megtarthassák az élet koronáját. Meghaltak, de a lelket meg nem oltották!
590. dicséret: Az egyháznak a Jézus a fundámentoma… (a régi énekeskönyvben: 392. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/az-egyhaznak-a-jezus-a