Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Lukács evangéliuma 9. részének 55-56. versei:
„55, De Jézus feléjük fordult, megdorgálta őket (és ezt mondta: Nem tudjátok, milyen lélek van bennetek,
56, mert az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse.)”
Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) gondolatai:
Az evangéliumban Jézus előre küldi a „mennydörgés fiait”, Jakabot és Jánost, hogy Jeruzsálem felé haladtukban szerezzenek szállást Szamáriában. Mivel a szamaritánusok elkülönülnek Jeruzsálemtől, ezért természetesen az oda tartó zarándokoknak sem adnak szállást. Ahogy földi pályája legelején, Jézus most sem kapott helyet a szálláson. Nincs hely e földön, ahová Jézus lehajthatná fejét; sehol sem kívánatos személy.
Illésről azt mondja a hagyomány, hogy háromszor is égi tűzzel sújtotta azokat, akik szembe szegültek vele és el akarták fogni. Illés hatalmának az volt az egyik legfőbb bizonyítéka, hogy parancsolt az égi tűznek. Ennek nyomán Zebedeus két fia – mondhatnánk: egészen joggal – azt várja, hogy aki nagyobb Illésnél, az aztán végképp hívja le Szamáriára a tüzet, és üljön ítéletet a barátságtalan városon és lakóin. Jézus reakciója azonban megint más. Hogy megérthessük, az evangélium mellé oda kell tennünk az Apostolok Cselekedeteit, melynek nyolcadik fejezetében Lukács elmondja Jézus végső válaszát.
István diakónus kivégzése után menekülnie kell a fiatal keresztény közösségnek Júdeából. Kilépvén az ismeretlenbe és járatlanba, világegyház születik. Így jutnak el követek, jut el Fülöp diakónus Szamáriába, hirdeti Jézus igéjét. És lám, akik nem fogadták be a földi Jézust, most igent mondanak rá, megnyílnak a hit örömhíre előtt. Fülöp örömmel újságolhatja Jeruzsálemben: Szamária befogadta Isten igéjét. Ekkor újra János az, aki most Péter társaságában odautazik, kezét ráteszi a hívőkre, és lehívja rájuk a Szentlelket. Pünkösdöt ülnek itt is. Jézus válasza tehát ez a tűz, a pünkösdi, az átváltoztató ige tűzvésze, amelyben benne rejlik irgalmának és megújításának ereje, és amely egymással szemben álló embereket is megnyit egymás iránt azáltal, hogy őreá figyelnek. Jézus új tüze nem pusztító.
Jézus a Szentlélek erejét akarta lángra lobbantani a világban. Ez a tűz jött a kereszt tüzes kocsijáról: nyitottá teszi az embereket, és új reményt, új utat, új életet ad. Megint azt látjuk: mily csöndes is elsőre ez a tűz Illés pusztító erejéhez képest, és mégis mennyivel hatalmasabb. Mert pusztítani könnyű, nem sok erő kell hozzá. Építeni viszont, életet adni, szíveket megnyitni, átváltoztatni – ez az igazi hatalom. Ez Jézus tüze; Ő így ítélkezik.
543. dicséret: Jövel, teremtő Szentlélek… (a régi énekeskönyvben: 373. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/j-vel-teremt-szentl-lek
