Áldás, békesség!
Olvasásra ajánlott igeszakasz: Jakab apostol levele 3. részének 1-12. versei
Mai ószövetségi igénk: Mózes második könyve 20. részének 16. verse:
„Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!”
Andrew Kuyvenhoven lelkipásztor (Grand Rapids, Michigan, USA) gondolatai:
Árthatunk felebarátunknak, mint emberi személyiségnek. Ezért szólt Isten így: „Ne ölj”! Árthatunk egy férfinak vagy nőnek, mint szexuális személyiségnek. Ezért mondta Isten: „Ne paráználkodj”! Árthatunk neki a javak és szolgáltatások forgalma területén. Ezért Isten így szólt: „Ne lopj!” De árthatunk egy férfinak vagy nőnek a beszédünkkel is. Ezért ezt mondta Isten: „Ne tanúskodj hamisan a felebarátod ellen!”
A parancsolat közvetlen módon a bírósági tárgyalóteremmel van összefüggésben. A tanút megkérdezik: „Látta, hogy a férfi ellopta a gyémántokat? Igen vagy nem?” Most hát a tanúnak igazat kell mondania és csakis az igazat, mert a vádlottat kivégezhetik a tanú beszéde miatt.
Ez a parancsolat általánosságban megtiltja a hazugság és a rágalmazás minden formáját, megparancsolja nekünk, hogy szeressük az igazságot, és az igazságot szeretetben szóljuk. A kimondott szó megbízhatósága a társadalom cementje. Amikor azonban az „igen” valószínűleg azt jelenti, hogy „nem”, és a „nem tudom” azt jelenti, hogy „nem vagyok hajlandó megmondani neked”, akkor a hitelképesség és a bizalom elveszett, és a társadalom többé nem maradhat fenn.
A mi világias gondolkodású társadalmunk szüntelenül a teljes összeomlás szélén áll, és nem lepődnék meg, ha az összeomlás végülis bekövetkezne. A szavahihetőség annyira ritkává válik, hogy amikor az ember igazat mond, alig hiszi el neki valaki. A Biblia az ördögöt a hazugság atyjának nevezi. Manapság bizonyára sok gyermeke van neki.
Jakab azt mondja, hogy a mi egymással való érintkezésünkben a legnehezebb dolog a nyelv megszelídítése. A gonosz beszéd több kárt okozott már, mint a kések és a fegyverek. Megtanulni szeretettel szólni, mélységes tisztelettel az igazság iránt, és gondosan megvizsgálva szavainkat, mielőtt elhagyják ajkunkat; nos ez igen nehéz dolog. Önuralom adományát igényli, és azt, hogy felülvizsgáljuk lényünk legmélyebbről fakadó indítékait.
Nyelvünk csak akkor kerül a szeretet és az igazság ellenőrzése alá, amikor a Szentlélek reánk száll. Ez az új erő, amely az első Pünkösdkor „tüzes nyelvek” képében jelentkezett.
34. zsoltár: Mindenkoron áldom az Urat…