Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 1. részének 20b-21. versei:
„20b, József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.
21, Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, Szabadítónak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből.”
dr. Ravasz László püspök (Budapest, Kálvin tér) gondolatai:
Mai igénk azt mondja: „akit nevezz el Jézusnak, Szabadítónak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből.”. A Messiásnak, a Krisztusnak művét: a váltságot, a bűnből való megszabadításnak lehet nevezni.
Egy parányi rádium sugárzó ereje áthat egy vastag ólomlemezen. Milyen sugárzó ereje volna egy akkora darab rádiumnak, mint a Gellért-hegy. Minden fizikai sugárzásnál hatékonyabb az emberi személyiség sugárzása, hiszen évezredek ólomfalán is áthat egy Mózes, Szókratész, Nagy Sándor ereje. És mindez milyen halvány kép az élő Isten sugárzó erejéhez képest, aki tényleges lakozást vett egy élő személyben. Micsoda erőt jelent tehát reánk nézve is Immánuél, erőt, amely öl és éltet. Megszabadítja népét bűneiből, felel alapigénk; a Felkent, Szabadító, Krisztus: Jézus, mert Jézus azt jelenti, hogy Szabadító.
Sok embernek van mostanság tapasztalása arról, mit jelent egy általános amnesztia. Az adventi tanítások szerint a Messiás bűnbocsánatot hirdet, de nem egyes bűntettekre, esetekre, törvénysértésekre, hanem általában eltörli a bűnt és minden következményét, hiszen minden nyomorúságunknak az az oka, hogy megromlott Istenhez való viszonyunk. Mi az Ő barátaiból az Ő ellenségeivé lettünk, átálltunk a Sátán zsoldjába, s azért leromlott rólunk az isten-arc, s lassanként a sátán-arc kezd elhatalmasodni az emberen. Azt a nagy szabadítást kell tehát elvégeznie Jézusnak, hogy minket kiváltson a Sátán rabságából, arcunkon helyreállítsa Isten képét, és minket a megújított szeretet-viszonyban megőrizzen. Ez a váltság.
Kiváltott minket. Megfizette értünk a nagy árat ott a Golgotán. A Szentlélektől fogant és szűztől született Isten-ember odaadta magát a Sátán prédájának, és elhordozott értünk minden büntetést, megfizetett minden tartozást kínban, vérben, gyalázatban és kárhozatban. Helyreállította rajtunk az isten-képet, mert a maga képét adta reánk, érdemével ruházott fel, s mi az Ő arcával nézhetünk Istenre, a világra, egymásra. Ezt Isten elfogadta. Ő is úgy néz ránk, mint a Fiára, Őérette elfogad. Újra hordozhatjuk azt a dicsőséges arcot, a megváltott ember Krisztus-arcát a világban, mint a világ értelmét, beteljesedett célját. Újra megbecsülhetjük és szerethetjük ezt az arcot megtért testvérünkben. Ha pedig valakin hiányzik (és mennyin hiányzik!), újra hozzákezdhetünk a kimunkálásához, a szolgálásához, ami az emberi élet legnagyobb missziója. S mily mértékben lesz ez az ősminta uralkodóvá, szűnik meg e világban a gonosz királysága, tölti el a béke a szíveket a hegyeken, a völgyeken, lesz olyan az élet, amit érdemes élni: a legnagyobb ajándék a legboldogabb lehetőségekre. Ezt jelenti ez az Ige: „ő szabadítja meg népét bűneiből.”
De a bűnnel szemben Isten csak két dolgot művelhet: megtorolhatja – ez a halál; megbocsáthatja – ez az élet. De nem lehet, még Isten sem tud megbocsátani egy olyan bűnt, amit nem bántunk meg. Bánni pedig csak a magunk bűnét tudjuk. A világ-váltság kiindulópontja tehát egy bűnbánó szív. A tied, az enyém, a karácsonyi szív. Egy szív, amelyik megérzi, mekkora szeretettel szerette őt az Isten, és ő milyen hálátlan volt iránta. Elszánja magát, hogy Istenhez tér, és felkiált benne minden elnyomott hang dörömbölő és kitörő erővel: én hazamegyek! Felkelek és elmegyek az én Atyámhoz, és megadom magam neki, mert vár és keres. Én elfogadom azt a kegyelmet, amit Isten felém nyújt az evangélium hirdetése által; én hiszek az Ő szavában; én hiszem azt, hogy az Ő szava, az Ő Igéje a ma született Jézus, aki meghalt értem; én letérdelek a kereszt alatt, s átadom töviskoronás Királyomnak; én élek azzal az erővel, amit Isten ad az Ő Szentlelkében, hogy új ember, szabad ember, boldog ember legyek egy új, szabad, boldog krisztusi világban.
Én hiszek a názáreti Jézus Krisztusban, a testté lett Igében, a mi Urunkban.
A Szentlélek Isten, a dolgozó Isten termelékenysége. Isten a Szentlélek által teremtette a világot, a Szentlélek által testesült meg, Jézus Krisztus a Szentlélek által támadt fel a halálból, a Szentlélek által teremt újjá téged és engem, és a világot, mert a Szentlélek az az erő, ami ebből a fényből sugárzik ránk.
Immánuél: Velünk az Isten!
223. dicséret: Meghódol lelkem tenéked, nagy Felség… (a régi énekeskönyvben: 251. dicséret)
https://soundcloud.com/reformatusegyhaz/meghodol-lelkem?utm_source=clipboard&utm_medium=text&utm_campaign=social_sharing
