Áldás, békesség!
Mai újszövetségi igénk: Pál apostol rómaiakhoz írt levele 8. részének 39. verse:
„Sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.”
Kováts J. István lelkipásztor (Tahi) gondolatai:
A reformáció gyorsan elterjedt Kálvin szülőhazájában, Franciaországban. Legnépszerűbb királyuknak, IV. Henriknek ott kellett hagynia őket, hogy elnyerhesse a királyi trónt. Ő adja ki 1598-ban az un. „nantesi edictumot” (rendeletet), mely vallásszabadságot biztosít nékik. Ezt a rendeletet XIV.Lajos, a „Napkirály” nem egészen egy évszázaddal később; 1685-ben „az egy király, egy hit” elve alapján visszavonja. Több, mint egymillió hugenotta hagyja el hazáját. Otthagyja minden ingatlan-vagyonát és megy a szomszéd országokba, csakhogy szabadon gyakorolhassa hitbeli meggyőződését. Ezeket az országokat gyarapítják ezentúl csodálatos alkotó erejükkel. A világhírűvé váló angol szövőipart ők alapozzák meg. Poroszországot, Hollandiát meggazdagítják. Sokan belátják ma már, hogy akkor kezdődött Franciaország hanyatlása. Az ottmaradó hugenottákat üldözik. Akit református istentiszteleten találnak, gályarabnak viszik. Mintegy ötezer francia férfi lesz így gályarab. Ha nő, börtönbe vetik. Egyikük körmeivel vájja börtönük kövezetébe a „Resistez!” (álljatok ellen!) szót.
Ellen is állottak…
Drága Krisztusunk, áldassék szent Neved, hogy hazáját elhagyó sereged olyan sokat tudott áldozni, csakhogy szíve szerint imádhasson Téged. El tudta hagyni földi hazáját minden kincsével, csakhogy a mennyei haza részese lehessen. Tudták, hogy sokkal többet adsz nekik, mint amit elvesztettek. Add Uram, hogy ezek a Téged követő lelkek világoljanak előttünk!
589. dicséret: Ne csüggedj el, kicsiny sereg… (a régi énekeskönyvben: 393. dicséret)
